MIR-levél
Hírlevelünk célja, hogy partnereinket rendszeresen tájékoztassuk a MIR-rel kapcsolatos hírekről. (Hírlevelünket más címre is kérheti, vagy lemondhatja, csak kattintson a megfelelő aláhúzott szavakra.)
 
www.rudaskarig.hu
mail@rudaskarig.hu

2001 szeptemberében a Pécsi Vízmű Rt. egy sikeres pályázatot követően Társaságunkkal szerződést kötött Műszaki Információs Rendszer fejlesztésére, szállítására és bevezetésére. A szerződésben megfogalmazott követelmények teljesítését több mint egy éve (pontosan 2003. május 27-én) befejeztük, a szerződés lezárult. 2003 novemberében a további munkakapcsolat és a MIR állandó továbbfejlődésének biztosítására követési-támogatási szerződést kötöttünk. Riportunkban Tóth István úrral, a PV Rt. műszaki igazgatójával az első évforduló kapcsán Karig Gábor beszélgetett arról, hogy miként ítélik meg a MIR bevezetését.

Tartalomjegyzék
2004. szeptember - II. évfolyam 5. szám  
1. Rövid híreink
  Energetikusok MIR fejlesztési értekezlete
  Felhasználói oktatás DRV Rt.-nél
  Bővítettük egri kirendeltségünket
2. MIR bevezetésének tapasztalatai PV Rt.-nél
3. MIR-Suli 2004/2005 évi tematikája
4. Újdonságok a MIR-ben
5. Közeljövőre tervezett MIR fejlesztések
6. MIR Alrendszerek legfrissebb verziói
7. MIR tippek


Energetikusok MIR fejlesztési értekezlete

Társaságunk a DRV Rt. munkatársaival karöltve jelentős MIR fejlesztésen dolgozik, melynek során a MIR Energia alrendszer teljes felülvizsgálatát végezzük el.

Annak érdekében, hogy az új Energetikai alrendszer minél teljesebb mértékben és minél pontosabban feleljen meg a követelményeknek, értekezletet szervezünk, melyen ismertetjük az új Energetikai alrendszer terveit, működésmódját, és várjuk partnereink észrevételeit, javaslatait a tervezett alrendszerrel kapcsolatban.

Az egynapos értekezletre szeptember hónap második felében kerül majd sor Budapesten.

Bár minden érintettnek személyre szóló meghívót küldünk, kérjük az érdeklődők mielőbbi személyes jelentkezését e-mailben vagy az (1) 316-0506 fax számon.

További információk: Hidvégi Miklós, Rudas & Karig Kft.


Felhasználói oktatás a DRV Rt.-nél

Augusztus hónapban a DRV Rt. Nyugat-balatoni üzemigazgatóságán felhasználói oktatást, továbbképzést tartottunk. Újdonság volt az oktatás során, hogy az előadásokat ezúttal nem csak a rendszert szállító Rudas & Karig Kft. munkatársa tartotta, hanem abba bevontuk a felhasználó DRV Rt. minőségügyi vezetőjét is. Ilyen módon a napi munkában, a helyi problémákban járatos, azokat minden tekintetben jól átlátó előadó segítette a felhasználókat.

Az oktatás célja az volt, hogy a felhasználók munkájuk során jobban ki tudják használni a MIR képességeit, hatékonyabban tudják üzemeltetni a rendszert. Gyakorta előfordul, hogy a már kialakult napi rutinmunkába a MIR újabb képességeinek egy része, fontos és jól használható funkciók, nem kerülnek beépítésre. Különösen igaz ez azokra az új, hasznos funkciókra, amelyek egy másik partnerünk kérésére kerültek kifejlesztésre, és telepítésüket a követési-támogatási szolgáltatás keretében végeztük.

További információk: Molnár László, Rudas & Karig Kft.; Tamás Tünde, DRV Rt.


Bővítettük egri kirendeltségünket

A közelmúltban jelentkezett újabb megrendelések miatt tovább bővítettük térinformatikai adatfeldolgozási kapacitásunkat. Az ilyen jellegű munkák végzésére szakosodott egri irodánkban újabb, nagyteljesítményű térinformatikai adatfeldolgozó munkaállomást helyeztünk üzembe, és munkatársaink létszámát is bővítettük.

További információk: Rácz Szabolcs, Rudas & Karig Kft.

2. MIR bevezetésének tapasztalatai PV Rt.-nél

2001 szeptemberében a Pécsi Vízmű Rt. egy sikeres pályázatot követően Társaságunkkal szerződést kötött Műszaki Információs Rendszer fejlesztésére, szállítására és bevezetésére. A szerződésben megfogalmazott követelmények teljesítését több mint egy éve (pontosan 2003. május 27-én) befejeztük, a szerződés lezárult. 2003 novemberében a további munkakapcsolat és a MIR állandó továbbfejlődésének biztosítására követési-támogatási szerződést kötöttünk.

Tóth István úrral a PV Rt. műszaki igazgatójával az évforduló kapcsán Karig Gábor beszélgetett arról, hogy miként ítélik meg a MIR bevezetését.

Karig Gábor:

A pályázati kiírásban megfogalmazott és a megvalósítás során sem lankadó, a MIR bevezetéssel kapcsolatos nagyívű elvárásoknak és követelményeknek nem volt könnyű megfelelni. Mi a végeredményt pozitívan értékeljük, melynek hátterét két okra vezetjük vissza.

A projekt teljes időszaka alatt egyértelmű, határozott és változatlan vezetői támogatás volt a siker, a nehézségek áthidalásának legfőbb biztosítéka.

A siker másik záloga az a projektvezetés volt, mellyel a vállalat a bevezetést támogatta. A szerződés teljesidőszakára (!) dedikált, kizárólag ezzel a területtel foglalkozó projektvezető, kellő tudással, megfelelő jogkörrel, a vállalaton belüli elfogadottsággal és a téma iránti elkötelezettséggel biztosította a teljesítést, valamint a felmerülő vitás kérdéseket a problémák megoldásához szükséges érzékenységgel és toleranciával kezelte.

Tóth István:

Mi is igen sikeresnek ítéljük meg a projektet, és ez nem a külvilág felé szokásos, kötelező propaganda, annál sokkal több. Tudtuk, hogy komoly projekt lesz, számítottunk nehézségekre is. A cégvezetésnek a MIR-rel kapcsolatosan nagy volt az elvárása, a cégben pedig széles körben általános lelkesedés előzte meg a bevezetést.

Ma elmondhatjuk, hogy az eredeti terveink, célkitűzéseink megvalósultak, sőt több területen lényegesen meg is haladtuk azokat. Az eredetileg tervezett 25 MIR felhasználó helyett ma már 80 munkatársunk dolgozik a rendszerrel mindennapi munkájában. Munkatársaink nagyon hatékonynak tartják, így nagyon népszerű a vállalaton belül a térképek és a műszaki objektumok adatainak internetes technológiára alapozott térinformatikai lekérdezése, vizsgálata. Végeredményben, ahol a műszaki információk felhasználása a vállalaton belül felmerül és szükséges, ott a MIR a mindennapi munka elfogadott és bevezetett részét képezi.

Ugyanakkor fontos jellemzője a MIR-nek az állandó fejlődés. Ahogy a rendszerbe betöltött adatok mennyisége nő, és egyre jobban megismerjük a rendszer képességeit, újabb és újabb kapcsolatok, integrációs lehetőségek merülnek fel, amelyeket jól ki tudunk használni.

Voltak a bevezetés során egyszerűbb és problémásabb területek.

Zökkenőmentes volt pl. a Labor alrendszer bevezetése, viszont a térinformatikai alrendszerben néhány technikai problémával meg kellett küzdenünk.

A hatalmas adattömeg miatt komoly feladat volt az objektum nyilvántartás kialakítása. Annál is inkább, mert az objektum nyilvántartásnak kitüntetett szerepe van a rendszerben, hiszen az összes többi alrendszer felé mint egy alapadatbázis működik, erre kívánjuk alapozni a rekonstrukciós munkák tervezését is, és ma divatos szóval élve, erre építi a cég ASSET MANAGEMENT-jét.

Karig Gábor:

Mindenki számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy egy ekkora rendszer bevezetése plusz munkákat, extra energiákat jelent a vízmű munkatársainak. A kialakult gyakorlattól gyakran merőben eltérő új munkamódszerek bevezetése a kollegáktól rugalmasságot, nyitottságot, és pozitív hozzáállást követelt meg. Ez nem volt könnyű. Mi úgy látjuk, hogy ebben is nagy segítséget jelentett a jó projektmenedzselés, a projektvezető személyes kvalitásai, vállalaton belüli elfogadottsága.

Tóth István:

A vállalat munkatársainak kezdeti hozzáállása, a lelkesedésen, várokozáson túl egyénenként eltérő volt, ezt alapvetően nyilván mindenkinek a képzettsége, informatikához való viszonya határozta meg. Mára elmondhatom, hogy a rendszer olyan területen is a mindennapi munkavégzés része lett, ahol az informatikai támogatás nem volt szokásos. Befogadták a kollegák, segítségnek, hasznos eszköznek tartják. Ennek a valóban nem könnyű feladatnak a sikerét két tényezőben látom.

Az egyik, hogy a felhasználó kollegákat a rendszer kialakításának kezdetétől bevontuk a tervezésbe, az előkészítésbe, a feladatok meghatározásába, majd később a kivitelezésbe is. Ennél fogva a rendszert sajátjuknak érezték és érzik mind a mai napig. Saját gondolataikat, ötleteiket látták megjelenni a rendszerben, tudták és ma is tudják, hogy a végső cél az ő munkájuk hatékonyabbá tétele, segítése. Ez a vállalat vezetése részéről nagyon fontos szempont volt, amelynek eleget is tettünk.

Az ösztönzés másik formája már szokványosabb. Egy kis hab volt a sikeres befejezés öröme kapcsán elfogyasztott tortán, hogy a projekt zárásakor a jelentős szerepet és felelősséget vállalók számára projektprémium került kiosztásra.

Természetesen fontos, hogy a MIR és a felhasználók kapcsolatára is az előbb már említett állandó fejlődés legyen jellemző. Van még teendőnk bőven. Komoly feladat a MIR hatékonyságának további növelése, ami elérhető egyrészt a rendszerben lévő minél több lehetőség kiaknázásával, másrészt a rendszer még intenzívebb használatával. Ezt állandóan tudatosítani és egyértelműsíteni kell a munkatársainkban - még a MIR-t nem használókban is. Ennek érdekében folyamatos oktatásokat és MIR-es továbbképzéseket tervezünk.

Karig Gábor:

A vállalat már a MIR bevezetése előtt is kivételes helyzetben volt, abban az értelemben, hogy a teljes térképi állomány digitálisan rendelkezésre állt, sőt számítógéppel történt a változásvezetés is. Létezett és működött egy AutoCAD-re alapozott tudás, egy több fős csapat jól kialakult gyakorlat szerint végezte a munkáját.

Tóth István:

Vállalatunknál a térinformatikát már régóta kiérlelten használó csoport számára a váltás nehezebb volt, hiszen jól kialakult munkamódszereket kellett feladni, és egy teljesen új logikájú rendszert bevezetni. A csak grafikus, térképi változásvezetéshez képest azonban az objektumok komplex, szöveges és multimédia adataikkal való együttes kezelése olyan többletet nyújtott, ami rövid idő alatt meggyőzte a kollegákat, legyűrte az érthető ellenkezést. Persze itt is voltak kisebb hibák. Látva a lehetőségeket, átestünk a ló túloldalára, lelkesedésünk olyan magasra csapott, hogy kezdték a kollegák túl magasra emelni a mércét. Olyan mennyiségű adatra, információra vágytunk, melynek a kezdeti betöltése és karbantartása túlterhelte volna a kollegákat. Nehéz megtalálni az egészséges mértéktartást, a jó középutat.

Mára elmondhatjuk, hogy a térinformatika a MIR bevezetésének köszönhetően, a vállalaton belül, már nem egy szűk szakmai csoport kiváltsága, hanem egy széles körben általánosan használt eszköz. Az, hogy az üzemeltetése egy olyan, mindenhol meglévő eszközre épül, mint az Internet Explorer, biztosítja, hogy a diszpécserektől kezdve mindenhol mindenki kihasználja a lehetőségeit.

A térinformatikával komoly közeli és távlati terveink vannak. Még jobban szeretnénk élni a benne rejlő lehetőségekkel, szeretnénk kiaknázni a többi alrendszerrel, sőt más informatikai rendszerekkel való, és ma már jól körvonalazható kapcsolódási pontokat, még további, a munkavégzést könnyítő újabb felhasználási lehetőségeket kidolgozni.

Jó példa erre, hogy a régi CCTV csatornavizsgáló-rendszer cseréjekor a MIR-rel való szoros integráció már egy fontos döntési szempont volt.

Karig Gábor:

A mi megítélésünk szerint a MIR bevezetési projekt egyetlen jelentős kockázatot hordozó komponense a Munkalap és karbantartás alrendszer volt. Ennek mind a két oldalon megvolt az oka.

A feladattal kapcsolatosan meglévő, jelentős előzetes tudásunk ellenére ez egy teljesen új alrendszer fejlesztését jelentette. Ez mindig kockázatos, hiszen kérdés, hogy pontosan megértjük-e a valós felhasználói igényeket, jól implementáljuk-e azokat, tudjuk-e tartani a határidőket stb.

Ugyanakkor a felelősség nagy, hiszen egy sikeres fejlesztés/bevezetés esetén az alrendszer használata olyan mélyen beépül a napi munkafolyamatokba, hogy a használata nélkül a tényleges karbantartói munkavégzés is ellehetetlenül, megáll.

A vízmű szemszögéből a nehézségek sokrétűek. Nem egyszerű a Munkalap és karbantartás alrendszer felhasználói körének informatikai járatlanságából fakadó ellenállását legyőzni. A területen a munkavégzés informatikai támogatottsága - a vállalat egyéb területeihez képest - alacsony. Az alrendszer használatának előnyei jelentős részben nem a felhasználók, hanem a vezetők szintjén jelentkeznek.

Tóth István:

Igen, én is úgy látom, hogy ez nem volt egyszerű feladat. A munkalap és karbantartás alrendszerrel kapcsolatban voltak már a vállalaton belül előzmények, amelyeknek tapasztalatait be akartuk építeni a MIR megoldásába. A tervezés és a kísérleti bevezetés időszakában olyan, utóbb feleslegesnek bizonyult részletekbe mentünk bele, ami a folyamatokat annyira bonyolulttá és nehézkessé tette, hogy a rendszer majdnem használhatatlan lett. Ekkor egy szigorú felülvizsgálatot tartottunk. A rendszeren belüli változtatásokat egy szigorú próbaidőszaknak vetettük alá. Az adott próbaidőszakon belül kötelező volt használni a rendszer egy meghatározott változatát. A próbaidőszak végén kielemeztük és értékeltük a rendszert. Az összes résztvevő felidézte és tudatosította az eredeti, jól megfogalmazott célokat, és ennek alapján megszüntettük a rendszer azon részeit, amelyek ezt nem kellően szolgálták. Mérlegelni kellett a rendszer összes csatlakozási pontját, hogy milyen valószínűséggel fogunk egy-egy részletet használni, például ami évente egyszer fordul elő, azt kezeljük egyedileg, ne terheljük vele az egész rendszert. Ennek a megközelítésnek és adaptációs rendnek a következménye az lett, hogy ma egyértelműen sikeresnek tekintjük a Munkalap és karbantartás alrendszer bevezetését. Sikerült a vállalaton belül mindenhol üzembe állítani, a teljes műszaki területet lefedve, sőt olyan területeken is, melyeknek nincs közvetlen kapcsolata a műszaki tevékenységekkel, így például a laboratóriumokban.

Ugyanakkor most is mint egy fejlődő rendszerre tekintünk, a mindennapi éles használatban állandóan feszesebbé kell tenni a rendszert.

A jövőben tovább kell fejlesztenünk a Munkalap és karbantartás alrendszer integrációját a gazdasági információs rendszerrel, ami a mai meglátásunk szerint az igazi hasznokat fogja eredményezni. Végső soron, az eredeti célkitűzéseknek megfelelően, az alrendszernek, a gazdasági informatikával kapcsolódva, a munkálatok pénzügyi és műszaki szemléletű folyamatos nyomon követését, ellenőrzését kell támogatnia.

Be kell továbbá építenünk a rendszerbe olyan szabványokat, automatizmusokat, sőt kényszerpályákat, melyek a használhatóságot fokozzák, illetve az elemzéseket, kiértékeléseket segítik. Így a műszaki objektum nyilvántartásra épülő Munkalap és karbantartás alrendszer statisztikáiból tudnunk kell olyan trendeket megállapítani, amelyek az egész közmű rendszer állapotáról nyújtanak információt a vállalatnak. Ezek hozzásegítenek, hogy a rekonstrukciós és karbantartási munkálatok tervezésekor jobb és megalapozottabb döntéseket tudjunk hozni, melyeknek pozitív anyagi hozadékai is vannak.

Karig Gábor:

A MIR fejlődése folyamatos. A közeljövőben fontos és sürgető technológiai követelményeket fogunk kielégíteni. Lényeges a kapcsolódó informatikai rendszerekkel való integráció bővítése, mélyítése, és természetesen az alrendszerekkel szembeni elvárások is folyamatosan növekednek. Jelentős fejlesztéseket végzünk még az idén az Energia és a Környezetvédelmi alrendszerekben. A követés-támogatáson túl, többek között, ezek az együttműködés lehetséges jövőbeli területei, hiszen ezek nem voltak az eredeti MIR projekt részei.

Tóth István:

Ahogyan már említettem, a MIR fejlesztését egy folyamatnak tekintjük. A közeljövő legfontosabb iránya a többi informatikai rendszerrel való integráció erősítése. Az OPAL dokumentumkezelő rendszerrel, valamint a LIBRA gazdasági információs rendszerrel való kapcsolatok esetében már nagyon konkrét feladatokat fogalmaztunk meg.

Továbbá az eredeti szerződésben nem szereplő, újabb MIR alrendszerek bevezetése is felmerült.

A jövőben tovább kívánjuk fokozni az információs rendszerben és a műszaki adatbázisban rejlő lehetőségek kihasználtságát. Ezt akkor érhetjük el, ha a kollegák még mélyebben megismerik a rendszer részleteit. A működési terület is változhat, és az új területek is bevonásra kerülhetnek, ez mennyiségileg is bővülést jelenthet.

A térinformatikai adatbázis esetében is vannak még teendőink, a topológia és az objektumok hierarchiája még nem tökéletes. Az egyéb dokumentációk és a multimédia adatok (fotók, videók) készítése és az objektumokhoz kapcsolása is napirenden van.

A legfontosabbnak azonban azt tartjuk, hogy a jelenlegi MIR műszaki objektum nyilvántartását a klasszikus ASSET MANAGEMENT irányába fejlesszük.

Egyszóval van mit tenni, nem ülhetünk a babérjainkon. Folyamatosan és állandóan dolgozunk azon, hogy a MIR jobb és jobb legyen.

Karig Gábor:

Köszönöm a beszélgetést és a hozzájárulásodat ahhoz, hogy mindezt a MIR-levélben közreadhassuk. Végül szeretnénk néhány, a MIR használatának mértékét jellemző statisztikát közreadni.

Alrendszer Telepített
verziók
száma
Aktív
felhasználók
száma
Naprakészség Teljesség
Központi modulok 2 80 -- --
Térinformatikai alrendszer 7 ~40 naprakész 95%
Műszaki objektum nyilvántartás 16 28 80% 60%
Termelés alrendszer 19 8 naprakész teljes
Labor alrendszer 51 10 naprakész teljes
Karbantartás alrendszer 28 56 naprakész teljes


Alrendszer Objektumok száma
(2004. szeptember 6-i adatok)
Központi modulok A felhasználó- és partnertörzseket, valamint a jogosultsági
információkat az integráció keretében a vállalat gazdasági
informatikai rendszeréből közvetlenül olvassa a MIR.
Térinformatikai alrendszer
~ 195 000 térképi objektum
Műszaki objektum nyilvántartás
151 326 műszaki objektum
Termelés alrendszer
1 441 mérési hely
74 241 termelési mennyiségi adat
Labor alrendszer
941 mintavételi hely
143 640 vizsgálati eredmény
Karbantartás alrendszer
14 245 műszaki jelentés
11 059 munkalap

További információk: Karig Gábor, Rudas & Karig Kft.

3. MIR-Suli 2004/2005. évi tematikája

Annak érdekében, hogy felhasználóink minél magasabb szinten, minél hatékonyabban használhassák az egyes MIR alrendszereket, 2004 szeptemberében beindítjuk a MIR-Suli foglalkozásait.

A MIR-Suli foglalkozások minden, a követési-támogatási szolgáltatásunkat igénybe vevő partnerünk munkatársai számára ingyenes, csupán előzetes jelentkezést kérünk az oktatótermi férőhelyek és a szintén ingyenes büfé ebéd biztosítása érdekében. A pontos időpontokról mindenkit folyamatosan tájékoztatunk.

A foglalkozások egynaposak, és havi egy alkalommal kerülnek megtartásra Budapesten.

A tervezett tematika a következő:

Szeptember:

Listázó űrlapok használata, keresések, leválogatások, statisztika, export.

  • Oszlopsorrend és oszlopszélesség beállítása,
  • Oszloprend elmentése, visszatöltése,
  • Egyszerű és összetett rendezés,
  • Egyszerű és összetett szűrés,
  • Szűrők elmentése, visszatöltése, alapértelmezett szűrő,
  • Elmentett szűrő módosítása (a haladó fül),
  • Statisztikai műveletek,
  • Listázó űrlapok tartalmának exportálása.

Október:

Vízkészlet-járulék ügymenete a MIR-ben.

  • Konstansok definiálása (szorzók, díjak stb.),
  • Üzemeltetési engedélyek, "A" lap nyomtatása,
  • Lekötések megadása,
  • Lekötések és azokhoz tartozó fogyasztások követése,
  • Lekötések módosítása,
  • Negyedéves bevallás, "B" lap nyomtatása,
  • Éves elszámolás, "C" lap nyomtatása,
  • Összesítések, kimutatások,
  • Költséghelyek megadása, feladások a gazdasági informatikai rendszerek felé (SAP).

November:

Minták iktatásának és feldolgozásának folyamata, jegyzőkönyvek kiadása.

  • Mintavételi terv készítése,
  • Minták ütemezése,
  • Mintavétel,
  • Minták érkeztetése,
  • Eredmények felvitele,
  • Eredmények jóváhagyása,
  • Minták lezárása,
  • Vizsgálati jegyzőkönyvek készítése, jegyzőkönyvek kiadása és nyilvántartása,
  • Mintavételi terv megvalósulásának ellenőrzése.

December:

Térinformatikai funkciók a MIR-ben.

Január:

Termelés alrendszer használata.

  • Mért jellemzők definiálása,
  • Mérési helyek definiálása,
  • Számított mérési helyek,
  • Mérési helyek - műszaki objektumok - mérők összerendelése,
  • Mérőcserék nyilvántartása,
  • Adatfelviteli és lekérdező sémák definiálása, használta,
  • Export funkciók, termelési adatok külső elemzése, statisztikák, grafikonok stb.

Február:

Adatelemző alrendszer használata.

  • Felhasználói jelentések definiálása,
  • Sorok, oszlopok, csoportosítási szempontok meghatározása,
  • Alkalmazott leválogatási függvények,
  • Szűrések,
  • Báziséves jelentések,
  • Statisztikai funkciók,
  • Összetett jelentések,
  • Hierarchikus lista használata,
  • Számítási műveletek használata.

Március:

Energia alrendszer használata.

Április:

Bemutatkozik a Környezetvédelmi alrendszer.

  • veszélyes hulladék gazdálkodás támogatása,
  • vízterhelési díj számolása,

További információk: Molnár László, Rudas & Karig Kft.

4. Újdonságok a MIR-ben

Labor alrendszer
  • Tovább gyorsult a mintavételi helyek eredményeinek lekérdezése.


Munkalap és karbantartás alrendszer
  • A művelet listázó űrlapon a felettes munkalap költségviselőjének adatai is megjelennek.


Adatelemző alrendszer
  • Szökőévek kezelésének javítása báziséves jelentéseknél.

Ha bármelyik új funkcióval kapcsolatban kérdése vagy észrevétele van, kérjük, hívja az (1) 316-0506 telefonszámon hot-line szolgálatunkat, vagy küldjön e-mailt a mail@rudaskarig.hu címre.

5. Közeljövőre tervezett MIR fejlesztések

Labor alrendszer
  • A mintákat és az eredményeket listázó űrlapokon a mintavétel dátuma és a mintavétel időpontja (óra, perc) külön oszlopban jelenjen meg.
  • Minta felvételkor az alapértelmezett értékek laboronként legyenek megadhatók.
  • Számolt eredmények képletét a vizsgálati módszerek adatlapján kell majd megadni, és nem rendszerparaméterben.


Műszaki objektum nyilvántartás
  • Ágazatok kezelésének továbbfejlesztése, alaptevékenységi és kiegészítő ágazatok megkülönböztetése.
  • Műszaki objektum adatlapjának kérése a műszaki egység adatlapról.

Várjuk követési és támogatási szolgáltatásunkban részt vevő felhasználóink véleményét és javaslatait az új funkciókkal kapcsolatban. Kérjük, hívja az (1) 316-0506 telefonszámon hot-line szolgálatunkat, vagy küldjön e-mailt a mail@rudaskarig.hu címre.

6. MIR Alrendszerek legfrissebb verziói
Műszaki objektum nyilvántartó alrendszer 2.29.11.
Termelési és szolgáltatási adatok alrendszer 1.33.14.
Labor alrendszer 1.51.36.
Munkalap és karbantartás alrendszer 1.03.20.
Energia alrendszer 1.25.01.
Környezetvédelmi alrendszer 1.04.04.
Adatelemző alrendszer 1.01.08.
Térinformatikai alrendszer 2.04.00.
Bentley térképkezelő alrendszer 3.00.00.
Autodesk Map térképkezelő alrendszer 2.01.01.
Autodesk MapGuide térképkezelő alrendszer 2.00.05.

Ha az Ön MIR rendszerében nem ezek a verziószámok szerepelnek, akkor kérjük, hívja hot-line szolgálatunkat az (1) 316-0506 telefonszámon, vagy küldjön e-mailt a mail@rudaskarig.hu címre.

7. MIR tippek

Ha a labor alrendszerben a mintavételi helyek eredményeinek lekérdezésénél csak a vízmű saját mintáit akarom látni, akkor hogyan kell a lekérdezést elindítani.

Ha a lekérdezést végrehajtó felhasználónak van joga külső mintákat is megtekinteni (rendelkezik RVLB_ADMIN joggal vagy RVLB_LABMUNK joggal a bejelentkezett laborra), akkor a mintavételi helyek eredményeinek lekérdezése paraméter adatlapon szerepel a Külső mező. Ebbe a mezőbe a felhasználó a következő értékeket írhatja:

  • "I" (nagy i, mint Igen) - ekkor csak a külső minták jelennek meg a listában
  • "N" (nagy n, mint Nem) - ekkor csak a belső minták jelennek meg a listában
  • a mezőt üresen hagyva minden (külső és belső) minta megjelenik a listában
Ha a felhasználó nem rendelkezik legalább az egyikkel a fentebb említett jogosultságok közül, akkor a Külső mező nem jelenik meg a paraméter adatlapon és a listában csak a belső minták fognak szerepelni.

Ezt a rovatunkat az elmúlt időszakban a MIR hot-line szolgálathoz érkezett, vélhetően közérdeklődésre is számot tartó kérdések alapján állítottuk össze.