Az ellátott lakosok számát tekintve az ország második legnagyobb vízműve a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. (DRV Rt.), ahol hozzávetőleg 683 ezer lakos számára biztosítanak ivóvízellátást és csatornaszolgáltatást. A fonyódi területre vonatkozó mintaprojekt részeként a MIR Munkalap és karbantartás alrendszer szállítását és bevezetését, a fonyódi komplex térinformatikai adatbázis létrehozását, valamint SAP-MIR integrációt valósítottuk meg.

A mintaprojekt célja az volt, hogy a vízmű társaság döntéshozói megalapozott válaszokat kaphassanak a következő kérdésekre:

• Milyen minőségi változást eredményezne a vízmű tevékenységében a komplex térinformatikai rendszer széleskörű bevezetése?
• Milyen erőforrásokat igényelne a vízműtől a rendszer létrehozásához szükséges adatok szolgáltatása?
• Milyen funkcionalitással, milyen minőségben képes a vállalkozó a rendszert szállítani?
• Megoldható-e zökkenőmentesen a MIR és az SAP integrációja, és ez az integráció milyen közvetlen hasznokkal járna?
• Milyen határidővel és mekkora költségekkel számolhatunk a teljes működési területre történő bevezetés során?

2005. január 20-án és 21-én tartottuk Siófokon a fonyódi mintaprojekt kétnapos záró rendezvényét. Az első napon, a felső vezetőknek mutattuk be munkánk eredményeit, a második napon pedig, a rendszer gyakorlati alkalmazásában érintetteknek tartottuk meg beszámolónkat.

A siker érdekében néhány fontos előkészítő lépést kellett tennünk, melyek alapvető feltételei voltak a munka megkezdésének. Ennek megfelelően, először ki kellett dolgoznunk egy terminológiai és technológiai szótárat, mivel a térinformatika és a vízi közmű szakma nem pontosan ugyanazt a szaknyelvet használja. Ez a szótár segített elkerülni a fogalmi keveredéseket a térinformatikai adatbázis kiépítése során.

Következő lépésként be kellett szereznünk Fonyód digitális alaptérképét, amelyen megtalálhatók az utcák, telekhatárok, épületek és még sok más, a munkálatokhoz szükséges adat. Az alaptérképre ezután tettük rá a már általunk digitalizált szakági térképet, amelyet a DRV Rt. tulajdonában lévő papírtérképekről készítettünk. Ez a térkép tartalmazza többek között a vízvezetékek, közkifolyók és tűzcsapok helyét, valamint olyan numerikus információkat, mint a vezetékek anyaga vagy a fektetési mélysége.

A komplex adatbázis létrehozása során adateltérések jelentkeztek. Például a vezetékszakaszolások, a házszámok vagy a csőtípusok tekintetében, melyek a DRV Rt.-nél használt különböző nyilvántartások (SAP, MIR, térképek) tartalmi különbségeiből adódtak. Ennek kapcsán kihangsúlyoztuk, hogy az eltérő adatok mindegyikét feltüntettük MIR-ben, és a vízmű feladata tisztázni, pontosítani az adatokat.

Az előadások következő nagyobb egységében a fonyódi rendszer gyakorlati alkalmazását érintő alrendszerekkel és azok funkcióival foglalkoztunk. A rendszer e részét sokkal alaposabban ismertettük azok számára, akik azt majd a mindennapi munkájukban használják. Ennek kapcsán kitértünk a szakági térképek tartalmának bemutatására, a tematikus rétegkapcsolók használatának szemléltetésére, az ivóvíz és szennyvíz szakági helyszínrajzok szerepére.

A folytatásban az Adatelemző alrendszer következett, amelyben komplex, a felhasználó által definiált kimutatások készíthetők más alrendszerek adataiból. A rendszer nagy előnye, hogy vegyes elemzések készítésére is alkalmas, amit a felsővezetők a legkülönbözőbb kimutatások elkészítésére is használhatnak.

Ilyen, a DRV Rt. vezetése által kért felsővezetői jelentés:

• vízveszteség mérési körzetek adatainak összesítése,
• csőtípus szerinti kimutatások készítése,
• szennyvízgyűjtő körzetek stb.

Mindkét előadás kiemelt pontja volt a zárási terv készítésének bemutatása, amely többek között hibás csőszakaszok javításánál nyújt nagy segítséget azzal, hogy automatikusan megkeresi és kijelöli a térképen az elzárandó zárószerelvényeket. Ennek a funkciónak a kiterjesztése alkalmas a vízellátásból kizárt fogyasztók listájának elkészítésére is, amelyet többek között az SAP IS-U és a MIR integrációja teszi lehetővé.

Az előadások második felében bővebben beszéltünk a MIR és az SAP kétirányú kapcsolatáról, kiemelve az adatforgalom kétirányúságát. Az interfész nagy előnye az is, hogy az SAP adatai ugyanolyan módon megjeleníthetők a MIR-ben, ahogy a MIR saját adatai is, vagyis a felhasználó a megjelenítés tekintetében nem is érzékeli, hogy az adatok forrása nem a MIR. Ilyen módon az SAP-s adatok ugyanúgy prezentálhatók a térképeken is, akárcsak a MIR adatai.

Felhívtuk azonban a vízműves kollégák figyelmét arra, hogy a fogyasztási helyekre és a bekötésekre vonatkozó adatok összerendelésénél adateltéréseket találtunk, amiket a MIR és az SAP adatainak összeegyeztethetősége érdekében tisztázni kell. Az ilyen és ehhez hasonló adatpontosítások gyakorlati szempontból kulcsfontosságúak, mert a rendszer teljes értékűen csak az adatok összehangoltsága esetén használható. Az előadás végéhez közeledve felmerült egy intranetes környezetben működő diszpécserszolgálat kiépítése, amely on-line kapcsolatban lenne képes követni a munkálatokat, használni a térképeket, irányítani a mobil munkaállomásokat és kezelni a munkalapokat, ezzel is hatékonyabbá téve a vízmű feladatainak végzését.

Beszámolóink zárásaként kihangsúlyoztuk, milyen fontos lépéseket kell megtennie a DRV Rt.-nek a jövőben, ha egy hatékonyan működő térinformatikai rendszerrel irányított vízműként akar tevékenykedni. Véleményünk szerint, a MIR komplex és teljes körű üzembe állítása optimális esetben két-három évet vesz igénybe. A MIR használatának szempontjából elengedhetetlen az adateltérésekből keletkezett rendszeranomáliák kiszűrése és azok feloldása (adattisztítás), nélkülözhetetlen továbbá a rendszerből hiányzó adatok feldolgozása és pótlása, valamint a rendszer naprakészségét szavatoló adatok karbantartási munkálatainak elvégzése.

A foglalkozások célja, hogy partnereink a MIR rendszer használatában nagyobb jártasságot szerezve, az újdonságokkal vagy a napi munkában még nem használt lehetőségekkel megismerkedve, azokat begyakorolva, munkájuk során nagyobb hatékonysággal tudják használni a rendszert. A foglalkozások alkalmával lehetőséget biztosítunk a hallottak azonnali kipróbálására, gyakorlására és hallgatóink kérdéseinek megvitatására is. Így a foglalkozás konzultációként is működik. Külön hasznos, hogy ilyenkor a jelenlévők megismerhetik a másoknál felmerült problémákat, és azok megoldásait is.

A foglalkozások végén külön lehetőséget biztosítunk a megjelenteknek, hogy az adott témával, a rendszerrel kapcsolatos újabb fejlesztési, módosítási igényeket vessenek fel a fejlesztők számára.

Az áprilisi foglalkozás témája a megújítás előtt álló Energia alrendszer. A nap folyamán szeretnénk megvitatni az alrendszer jelenlegi és potenciális felhasználóival a tervezett újdonságokat.

Szeretettel várjuk az energetikus kollégákat, már csak azért is, mert most — az alrendszer újratervezése és továbbfejlesztése során — lehetőség van arra, hogy igényeiket minél jobban figyelembe tudjuk venni.

A MIR-Suli foglalkozások minden, a követés-támogatás szolgáltatásunkat igénybe vevő partnerünk munkatársai számára ingyenes, csupán előzetes jelentkezést kérünk az oktatótermi férőhelyek és a szintén ingyenes büfé ebéd biztosítása érdekében.

• A határérték adatlapon megadható egy az évben ismétlődő időszak, pl. május 5-től november 10-ig. Ha ilyen időszak meg van adva, akkor a program a határértéket csak az adott időszakban veszi figyelembe. (Jogszabálykövetés: A Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletének 3. § (6) bekezdése.)
• Számítási művelet oszlopfejléc maximális hosszig kitölthető.
• Minta jele az eddigi 20 karakternyi hosszról 40 karakterre növelve.
• Kisebb változtatások, fejlesztések több jegyzőkönyv megjelenésén.
• Jelezhető, ha laboratórium akkreditáltsága már lejárt, de megújítása folyamatban van.
• Alapértelmezés szerint csak az aktuális év archivált jegyzőkönyvei jelennek meg, és a legfrissebb van legelöl.
• A mérési bizonytalanság már vizsgálati módszer szabályonként is meghatározható, de a rendszer csak akkor veszi figyelembe a szabályoknál megadott mérési bizonytalanságot, ha a megfelelő rendszerparaméterben erre utasítást kap.

• A vízkészlet járulék számítás során a 'C' lapon megjelenő alapjárulék (Ft/m³) negyedéves bevallók esetében az éves bevallás súlyozott átlagát jeleníti meg. Csak így lehetnek számszakilag helyesek a 'C' lapon szereplő értékek.
• Termelési adatok lezárását ezentúl adminisztrátori jogosultsággal is el lehet végezni.

• MIR - LIBRA-4GA kapcsolat továbbfejlesztése.
• Egy MIR - SAP PM integráció implementálása.
• MIR - MIRTUSZ integráció megvalósítása.
• A felettes jelentés és jelentéstétel adatlapját a kapcsolódó funkciók közül meg lehet hívni megtekintésre.

• Tetszőleges időszakra, műszaki egységre, vizsgált paraméterre stb. vonatkozó laboratóriumi vizsgálatszámok szerepeltetése a felhasználói és felsővezetői jelentésekben.
• A munkalap és karbantartás rendszerbe felvett műszaki jelentések száma is megjelenhet az elemzésekben, ez az adat is szűrhető, csoportosítható minden rendelkezésre álló jellemző szerint.
• Új szűrési, csoportosítási szempontok: műszaki jelentés típusa, vezetékszakasz típusa.
• Felhasználói jelentés listába is készíthető, eredménye szűrhető, rendezhető, exportálható Excelbe, Wordbe, tematikus térképeken megjeleníthető.

• A minták iktatásához és az eredmények rögzítéséhez való jogosultságot szét kívánjuk választani.
• A számított paraméterek számítási képletének megadása (pl. összes peszticid, nitrit-nitrát egyenérték) nem rendszerparaméterben, hanem az adott vizsgálat adatlapján lesz lehetséges.

• Ágazatok kezelésének továbbfejlesztése, alaptevékenységi és kiegészítő ágazatok megkülönböztetése.
• Műszaki objektum adatlapjának kérése a műszaki egység adatlapról.

• Az egyes alrendszerekre vonatkozó adatelemző jelentések (pl. laboratóriumi vizsgálatok számossága) elérhetősége abból az alrendszerekből, amelyből az adatok származnak (pl. Labor alrendszer).
• További csoportosító és szűrőtényezők beépítése.

Hogyan kell a Labor alrendszerben határértékeknél éven belüli időszakot megadni?

A program képes arra, hogy valamely vízminőségi jellemzőre olyan határértéket adjunk meg, amely az év során időszakonként változik. A határérték adatlap kitöltésekor két új mező áll rendelkezésre az ilyen időszak kezdetének és végének megadásához. A két mezőbe hónap.nap formátumban kell az időszakot megadni. Ha az időszak mezők ki vannak töltve, akkor a program csak akkor veszi figyelembe az illető határérték bejegyzést, ha a minta mintavételének időpontja a megadott éven belüli időszakba esik. Az időszakok használatához figyelembe kell venni még az alábbiakat is:

• Egy minősítési kategóriában, egy vízminőségi jellemzőre, azonos mértékegységgel (vagy a mértékegység kitöltés nélkül) több határérték is megadható, ha azok eltérő időszakra vonatkoznak.
• Egy minősítési kategóriában, egy vízminőségi jellemzőre, azonos mértékegységgel (vagy a mértékegység kitöltés nélkül) megadott határértékek időszakai nem fedhetik át egymást.
• Az időszak kezdete az évben lehet hátrébb, mint az időszak vége. Így jelezhető az, ha az időszak pl. november 10-től március 1-ig tart.

Hogyan kereshetem meg azokat a vezetékszakaszokat, amelyeknek még nincsen rögzítve a hosszuk. Másképpen: hogyan lehetséges egy listázó űrlapon egy oszlopban kitöltetlen értékű sorokat kiválasztani?

Abban az esetben, ha Ön egy listázó űrlapon csak azokat a sorokat (pl. csak azokat a vezetékszakaszokat) szeretné megjeleníteni, amelyeknél valamelyik oszlop (pl. a vezeték hossza) nincsen kitöltve, akkor a következő módon járjon el:

• Jelenítse meg a vezetékszakaszokat tartalmazó listát.
• Nyomja meg az F7 billentyűt, vagy kattintson az eszközsorban a keresési feltétel megadása ikonra.
• Álljon a vezetékszakasz hossza oszlopba a kurzorral.
• Írja be a vezetékszakasz hosszához a következő szöveget keresési feltételként: # is null
• Nyomja meg az F8 billentyűt, vagy kattintson az eszközsorban a keresés indítása ikonra.
• A listában megjelennek azok a vezetékszakaszok, amelyeknél a hossz mező nincsen kitöltve.

Természetesen ilyen módon nem csak a vezetékszakasz hosszának, hanem bármely más mezőnek a kitöltetlenségére is kereshet, vegye azonban figyelembe, hogy a kódtáblás mezőknél a kitöltetlenséget, a megadott érték hiányát nem az üres mező, hanem egy "-" (mínuszjel) jelzi. Ilyen esetekben szűrési feltételként is, természetesen, a "-" jel adandó meg.