Május-június hónap folyamán, sikeres pályázatok eredményeképpen, két újabb vízművállalat döntött a Labor rendszer bevezetése mellett, így a mai állapotok szerint, összesen nyolc vízmű, az évvégére több mint 35 laboratóriumban fogja a rendszert használni, a magyarországi települések közel 25%-ban az ivóvíz és szennyvíz minőségellenőrzése a Rudas & Karig Kft. MIR Labor rendszerének támogatásával történik.

A nyár folyamán négy közművállalatnál kezdődtek meg térinformatikai adatfeldolgozási munkálatok. Az előkészítő fázisban megvalósíthatósági tanulmányokat készítünk, amelyek részletesen elemzik a várható költségeket, feltárják az esetleges kockázati tényezőket, és meghatározzák a célokat. Ezt követően kerül sor a közműtérképek szakági tartalmának digitális átalakítására, komplex térinformatikai műszaki adatbázis létrehozására az ivóvíz és szennyvíz szakágban egyaránt. A szakági térképekről leolvasható minden grafikus és szöveges leíró információ automatikusan a MIR szöveges adatbázisába kerül, és létrejön a kapcsolat a szöveges adatbázis és a térkép között, amely nem csak a műszaki objektumokat érinti, de kiterjed a térképi bekötések és a számlázási rendszerben szereplő fogyasztók összerendelésére is.

További információk: Hidvégi Miklós, Rudas & Karig Kft.,

A Pécsi Vízmű Rt-nél az év első felében befejeződött a MIR bevezetési projekt. Ennek során a vízműnél használatba vették a MIR 6 alrendszerét, köztük az újonnan kifejlesztett Munkalap és karbantartás, valamint az Autodesk Map, illetve MapGuide alapokra építkező Térinformatikai karbantartó, illetve lekérdező alrendszert.

A projekt lezárására ünnepélyes keretek között május 27-én került sor. A résztvevő hallgatóság elsősorban a PV Rt. menedzsmentjéből és azoknak az osztályoknak a vezetőiből állt, akik a rendszerrel munkájuk során kapcsolatba kerülnek, valamint meghívták cégünk azon munkatársait is, akik a projektben jelentősebb mértékben vettek részt.

A rendezvény első részében Tóth Balázs, aki egyöntetű vélemény szerint nagyon sikeresen és ügyesen vezette a bevezetési projektet a vízmű részéről, tartott mintegy másfél órás bemutatót a bevezetett rendszerről. Előadásában bemutatott minden alrendszert, ismertette azok céljait, feladatait és használatuk előnyeit. Beszélt a rendszerben jelenleg már megtalálható és a jövőben betöltendő adatokról, valamint ezen adatok kinyerésének, lekérdezésének, elemzésének lehetőségeiről. Minden modul kapcsán megemlítette a bevezetés és adatfeltöltés során felmerült nehézségeket, de elmondta azt is, hogy a Pécsi Vízmű Rt. és a fejlesztést végző Rudas & Karig Kft. hatékony együttműködése révén a problémákat a bevezetést végző csapat sikeresen megoldotta. A jövőbeli folyamatos együttműködés pedig garancia arra, hogy a használat közben adódó nehézségek is ugyanilyen sikeresen fognak megoldódni. Ennek kapcsán két alrendszert emelt ki: egyrészt az újonnan kifejlesztett Munkalap és karbantartás, másrészt az Autodesk Map, illetve MapGuide alapú Térinformatikai karbantartó, illetve lekérdező alrendszert, amelyek bevezetése jelentette a legnagyobb kockázatot a projekt során. Hangsúlyozta azonban, hogy ezek a modulok is teljes értékűek, és minden tekintetben kielégítik a Pécsi Vízmű Rt. elvárásait. Nem rejtette véka alá azt sem, hogy a rendszer használatba vétele során az eredeti elvárások kissé módosultak, újabb igények fogalmazódtak meg, amelyek kielégítése a következő év feladatai lesznek.

Tóth Balázs a MIR-ben található adatokkal kapcsolatban elmondta, hogy a már meglévő digitális térképek MIR követelményeinek megfelelő átstrukturálása és javítása megtörtént, bár a hálózat topológiáját még nagymértékben korrigálni kell. A hálózati objektumok adatainak teljeskörű betöltése a MIR Műszaki objektum nyilvántartásába szintén megtörtént a vezetékszakaszoktól kezdve a bekötéseken át a vízmérő órákig és elzáró szerelvényekig. Ez a hatalmas mennyiségű adat egy erre a célra kidolgozott eszközkészlet és technológia révén a térképekről automatikusan került feldolgozásra és betöltésre. Az adatbázis és a térképi tartalom együttműködésének bemutatására zárási tervet is készített a MapGuide-os térinformatikai lekérdező felületen. Ennek során a térképen kijelölt egy feltételezett csősérülés vagy javítási munka miatt kizárandó vezetékszakaszt, mire a program kijelölte a kizárás végrehajtásához lezárandó tolózárakat és elkészítette a kizárt fogyasztók listáját.

Az adatok feltöltöttségét tovább részletezve Tóth Balázs elmondta, hogy a Munkalap és karbantartás alrendszer éles indítását az év elején kezdték meg fokozatosan, az egyes szakterületek szerinti ütemezéssel. Ennek eredményeképpen mára már több száz hibajelentés, karbantartási igény lett regisztrálva a rendszerben, és ezekhez többnyire a munkalapok is fel lettek véve. Ezeken túl megemlítette még, hogy a termelési adatok a TOPKAPI rendszerből automatikusan kerülnek át a MIR Termelési és szolgáltatási alrendszerébe, továbbá, hogy a vízmű laboratóriumában már élesben használják a Labor alrendszert, így ott is folyamatosan gyűlnek az adatok - amellett, hogy az adatmigráció során is több ezer vízminőségi vizsgálati eredmény került betöltésre a rendszer adatbázisába.

Az előadás után Nyirati István, a Pécsi Vízmű Rt. igazgatója kért szót. A menedzsment nevében elmondta, hogy az elért eredményekkel elégedettek, a MIR bevezetése a problémamentes informatikai projektjeik közé tartozik. Mint minden projektben, itt is akadtak előre nem várt, megoldandó problémák, de a két cég közös erőfeszítéssel sikeresen vette az akadályokat. Köszönetet mondott mind a vízmű, mind a Rudas & Karig Kft. projektben résztvevő kollégáinak a helytállásért és a munkálatokban való eredményes közreműködésért. Zárásképpen reményét fejezte ki, hogy a két cég közötti együttműködés a jövőben is zökkenőmentes és hasonlóan sikeres lesz.

A hivatalos program után a két cég munkatársai kellemes hangulatú vacsorával tettek pontot a projekt - és a közös munka első szakaszának - végére.

R&K: Melyek voltak a Labor rendszer bevezetésének fő célkitűzései, a legfontosabb elvárások?



R.Z.: Alapvető célunk a régi számítógépes rendszer lecserélése volt egy olyan rendszerre, amely kiküszöböli a meglévő rendszer körülményes, nehézkes használatát, és megfelel az MSZ EN ISO 17025:2001 szabvány követelményeinek. Ezen felül további elvárás volt, hogy a vizsgálati eredmények minősítése az érvényben lévő törvényi előírásoknak megfelelően történjen. A rendszer támogassa a vizsgálati eredmények statisztikai elemezhetőségét. Legyen lehetőség mintavételi terv összeállítására, és a megvalósulásának követésére. Alkalmas legyen akkreditált laborkövetelményeknek megfelelő dokumentáció készítésére (pl.: minta iktatókönyv, mintavételi jegyzőkönyv, laboratóriumi munkalap, vizsgálati jegyzőkönyv). Támogassa a minták azonosítását, nyomon követhetőségét az üres mintásüveg kiadásától, a vizsgálatok befejezéséig, legyen lehetőség az azonosító címkék nyomtatására a rendszerből. A rendszer legyen a NAT által elfogadott. Végül legyen integrálható a Fővárosi Vízműveknél alkalmazott Műszaki Információs Rendszerhez és az SAP Controlling rendszeréhez.

R&K: Te személy szerint nagyon sokat dolgoztál a projekt sikere érdekében, milyen jelentősebb problémák, előre nem látott feladatok merültek fel a rendszer bevezetési munkálatai kapcsán?

R.Z.: Nálunk a labor több önálló szervezeti egységre, laborrészlegre tagozódik, ezért az eredmények rögzítésével, munkalapok nyomtatásával, illetve jóváhagyási jogosultságával kapcsolatosan merültek fel megoldandó nehézségek, melyek egy részét sikerült kiküszöbölnünk, másik részére pedig a program továbbfejlesztése szolgáltat megoldást. Emellett a rendszer törzsadatainak, így legfőképpen a vizsgálati paraméterek nyilvántartásának, valamint a paraméter- és vizsgálatcsoportoknak az összeállítása igényelt nagy körültekintést, és ezeken van is még finomítani való. A jogosultságok tekintetében értelmezési gondjaink merültek fel, és a tesztelés, valamint a próbaüzem során is felléptek olyan előre nem látott igények és problémák, amelyekre a fejlesztőkkel közösen kellett, és sikerült a megoldást megtalálni.

R&K: Folyamatban van a laboratóriumotok MSZ EN ISO 17025:2001 szabvány szerinti akkreditálása. Sikerült-e eleget tenni a Nemzeti Akkreditációs Testület új informatikai rendszerrel szemben támasztott követelményeinek?

R.Z.: Véleményem szerint a rendszer eleget tesz a szabványban és a NAT irányelvekben megfogalmazott követelményeknek, de ezt a helyszíni akkreditációs látogatás előtt még nem szeretném "elkiabálni". Ezt követően tudok majd a konkrét akkreditálási tapasztalatokról beszámolni.

R&K: Az oktatások, próbaüzem, kezdeti adatfeltöltések után Te már elég alaposan ismered a rendszert. Mit tartasz a rendszer fő erősségének?

R.Z.: A mintákat a mintavétel ütemezésétől a vizsgálati eredmények lezárásáig egyszerűen, szisztematikusan nyomon tudjuk követni. Értékelni, statisztikailag elemezni tudjuk az eredményeket. Egyszerűbbé és gyorsabbá vált a formanyomtatványok, vizsgálati jegyzőkönyvek elkészítése. A Társaság illetékes kollegái on-line hozzáférésüknek köszönhetően azonnal használhatják a vizsgálati eredményeket. A teszt, illetve az adatfeltöltések során felmerült problémák megoldása alkalmával hatékony az együttműködés a Rudas & Karig Kft. kollégáival. Remélhetőleg a követés-támogatás tevékenység is a rendszer erősségévé válik, amelyhez már most nagyon sok javaslatunk van.

R&K: Köszönöm a beszélgetést, és további jó munkát kívánok!

A partner nap célja, hogy fórumot biztosítsunk MIR felhasználóinknak a rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok kicserélésére, összegyűjtsük észrevételeiket, vázoljuk számukra a MIR fejlesztésének tervezett főbb irányait, és válaszoljunk a rendszerrel kapcsolatos kérdésekre.

A rendezvény pontos időpontjáról és helyszínéről, a jelentkezés és regisztráció módjáról későbbi hírlevelünkben adunk tájékoztatást.

A rendezvény tervezett programja:

• Az új ügyfélszolgálati portál bemutatása, bevezetése
• A Követés-támogatás szolgáltatásunk - távoli eléréssel
• A MIR fejlesztési stratégiája
  • A MIR intranet/internet környezetben - ORACLE IAS
  • Térinformatikai alapkérdések
    • MicroStation/V8 - AutoCAD Map?
    • Térinformatikai portál: MapGuide - Bentley Publisher?
• AZ ISO 9001:2001 bevezetés hatása és következményei
• Partnereink előadásai a bevezetés felhasználói tapasztalatairól

• Az informatikai eszközök nyilvántartásánál több új jellemző is rögzíthető, és egyszerre több számítógépről is lehet részletes listát kérni nyomtatóra. A lista tartalmazza az illető számítógép tulajdonságait, azt hogy a géphez milyen alkatrészek, kiegészítők tartoznak, és hogy a MIR nyilvántartása szerint, milyen szoftverek vannak installálva a számítógépen.
• A műszaki objektumok több jellemzője jelenik meg a listázó űrlapokon.
• A műszaki objektumokhoz illetékes önkormányzat nyilvántartása.
• Mérőeszközök felvétele az objektumnyilvántartásba.

• Mértékegységek javított kezelése a határérték automatikus ellenőrzésekor.
• Az eddigi öt helyett, már tíz előre definiált megjegyzés adható meg a mintákhoz.
• A program nyilvántartja, hogy egy adott szabványos vagy belső metodika szerinti vizsgálat milyen mintaanyagon végezhető el, (ivóvíz, szennyvíz, fürdővíz, iszap stb.) és a minta iktatásakor csak olyan vizsgálatok mintához rendelését engedi meg, amelyek az adott mintaanyagon elvégezhetők.
• Az alsó méréshatár mellett a mérési bizonytalanság és a kimutathatósági határ kezelése.
• Akkreditált laboroknál automatikusan szabványos figyelmeztetés jelenik meg a vizsgálati jegyzőkönyvön, ha a minta olyan típusú vizsgálatot (biológia, kémia stb.) tartalmaz, amely típusú mintavételre a labor nem akkreditált.
• A mintavételi helyek eredményeit összesítő listát átalakítottuk szabványos listázó űrlappá, az adatok így szűrhetők, rendezhetők, statisztikai funkciók hajthatók végre, exportálhatók, térképre vetíthetők stb. A lista több formátumban készíthető el: numerikus vagy szöveges eredményekkel, mértékegységek külön megjelenítésével stb.
• Adott napra ütemezett minták felvételének lehetősége. Ilyenkor a minta alapadatait a Labor alrendszer mintavételi terve alapján vagy más okból már felveszik az elektronikus iktatókönyvbe, de a minta megvételére csak egy későbbi időpontban kerül sor.
• Mintavételi adminisztráció támogatása olymódon, hogy a rendszer a kijelölt minták státuszát "Mintavétel alatt" státuszra állítja, a mintavevő számára mintavételi listát nyomtat, automatikusan elkészíti a mintákhoz szükséges mintásüveg-címkéket az előírt vizsgálatok típusa alapján, és kinyomtatja a mintavételi jegyzőkönyveket.
• Vizsgálati eredmények részlegvezető által történő, vizsgálati típusonkénti (biológia, kémia stb.) jóváhagyásának lehetősége a minta lezárása előtt.
• Kiadott vizsgálati jegyzőkönyvek adminisztrálása, a jegyzőkönyv képi formátumának elmentése.
• Egymintás munkalap készítése egy minta összes vizsgálatát elvégző laboráns számára.

• Továbbfejlesztett interfész a folyamatirányító rendszertől átvett termelési adatok kezelésére.
• Számolt mérési helyek eredményeinek gyorsabb előállítása.

• Listázó űrlapokon a felhasználó kiválaszthatja, hogy a rendszer a kis és nagy betűket a szűrésnél megkülönböztesse-e, valamint rendszerparaméterben beállítható, hogy a kettő közül melyik legyen az alapértelmezett mód.
• Összetett szűrés is felhasználható a szűrők kombinálására, halmazműveletekre.
• Ha egy korábbi szűrés végrehajtása után a szűrőfeltétel megadásakor a felhasználó ismét lenyomja az F7 billentyűt, a rendszer a megfelelő oszlopokba visszaírja számára az előzőleg alkalmazott szűrőfeltételt.
• Az exportálási formátumok kibővültek. A HTML, CSV, vágólap stb. formátumok mellett ezentúl a SYLK formátum is használható. Ez a formátum elsősorban Excelbe történő adatexportáláskor hasznos, mert az adatok mellett azok típusáról is tartalmaz információt.

• Egy laboratórium önálló részlegeinek szervezeti egység szintű kezelésével kapcsolatos funkciók továbbfejlesztése.
• Mértékegységek kezelésének továbbfejlesztése.
• Hatósági és egyéb külső laboratóriumokban végzett vizsgálatok eredményeinél a jogosultsági rendszer fejlesztése.
• Kézi és gépi mintaszám kiosztás beállíthatósága laboratóriumonként.

• Az elemzési funkciók jelentős bővítése.
• Energia felhasználási adatok konkrét műszaki objektumokhoz kapcsolása a hierarchikus elemezhetőség céljából.
• A fajlagos értékek számolásának továbbfejlesztése a termelési adatok szélesebb körű felhasználásával.

• A felhasználó által elmentett oszlopbeállítások automatikus visszatöltése a felhasználó következő bejelentkezésekor.
• A listázó űrlapok fejlécében kijelzésre kerül, hogy van-e beállított szűrés, rendezés, elrejtett oszlop.
• Felhasználó által definiálható számítási művelet kibővítése, hogy tetszőleges alrendszerből származó adatokat együttesen, egy matematikai kifejezésben is szerepeltetni lehessen.

Hol lehet az objektum nyilvántartásban szereplő műszaki objektumokról olyan listát nyomtatni, amely megmutatja, hogy egy települési elosztóhálózat milyen vezetékszakaszokból épül fel, azokon milyen aknák, bekötések és szerelvények vannak.

Adatelemző alrendszerben a Karbantartás menü Hierarchia lista menüpontját kell kiválasztani. A megjelenő űrlapon a kezdő objektum mezőbe ki kell választani a keresett települési elosztóhálózatot (itt érdemes MIR listázó űrlapok keresési és rendezési funkcióit használni), kimenetként nyomtatót kell beállítani. A rendszer a kiválasztott települési elosztóhálózat felépítést faszerű hierarchiába szervezve fogja megjeleníteni. A nyomtatási előkép megjelenik a képernyőn, ahonnan egy gombnyomással indítható a nyomtatás.

A vonatkozó rendeletekben előírt megjegyzések automatikusan megjelennek a vizsgálati jegyzőkönyveken. Ha ezeken túlmenően szeretne a felhasználó megjegyzést fűzni a mintához, természetesen arra is van lehetőség. A szükséges megjegyzést, a megjegyzés mezőbe egyszerűen be lehet gépelni, vagy a gyakori megjegyzések közül is ki lehet választani egyet vagy többet.

A gyakori megjegyzések előzetes megírására rendszerparaméterek szolgálnak. 10 db megjegyzést lehet előre felvenni a rendszerbe az alrendszer menü Rendszerparméter karbantartás menüpontjánál. E menüpont aktivizálásakor megjelenő listában meg kell keresni az RVLB_MINTAMEGJ_X (X helyén sorszám 1-től 10-ig) rendszerparamétert, és a gyakori megjegyzéseket ezekhez be kell írni. Ha ez megvan, akkor abban az esetben ha ilyen megjegyzést kívánunk fűzni a mintához, már nincsen más dolgunk, mint a megjegyzés mezőben az F9 gombbal kérni a gyakori megjegyzések listáját. A listából a kívánt megjegyzés, vagy megjegyzések kiválaszthatók. A megjegyzések a kiválasztás után még szükség szerint módosíthatók, kiegészíthetők.

Fontos tudnunk azonban, hogy a rendszerparaméterek módosítását csak az erre jogosultságot kapott felhasználó végezheti el.