A Műszaki Információs Rendszer tervezésekor nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a rendszer nyitott legyen, azaz más rendszerekkel, pl. gazdasági információs rendszerekkel (SAP, LIBRA stb.) a lehető legnagyobb mértékben képes legyen együttműködni.

Már most is számos interfész működik a MIR-ben, de ezúttal egy külön Integrációs alrendszer kifejlesztésébe kezdtünk. Az új alrendszer feladata a hatékony és rugalmas kapcsolattartás a kapcsolódó egyéb informatikai rendszerekkel. Ennek az új Integrációs alrendszernek a segítségével az import/export folyamatok adatvezérelté válnak. Ez azt jelenti, hogy a folyamatokat nem valamilyen előre programozott logika, hanem az export/import során megjelenő adatok szerkezete vezérli. Az újabb interfészek elkészítése így jelentősen felgyorsul, a működésük egységessé, jobban karbantarthatóvá válik.

Az első olyan interfész, amelyet ennek az alrendszernek a segítségével fejlesztünk ki, a Fővárosi Vízművek számára készül a Labor alrendszer és az SAP CO modulja között.

Az új Integrációs alrendszer augusztus elejére elkészült, az FVM-es interfész átadására pedig szintén még ugyanebben a hónapban sor fog kerülni. Hírlevelünk következő számában részletesen be fogunk számolni a MIR-ben található integrációs lehetőségekről.

A napokban megjelent a MicroStation V8-ra épülő térinformatikai és rajzkezelő rendszerünk beta verziója. A beta tesztelésre vállalkozott ügyfeleink még augusztus hónap folyamán meg fogják kapni az új rendszert, melynek kipróbálása után az összegyűjtött tapasztalatok alapján készítjük el a rendszer végleges változatát.

Mint ismeretes: a Műszaki Információs Rendszer úgynevezett rajzkezelő rendszere, amely a térképi és műszaki rajz jellegű állományokat kezeli, többek között a Bentley cég MicroStation nevű alapszoftverére is épülhet. A V8 a MicroStation legújabb, belső működésében alaposan megváltozott, korszerűsített kiadása.

A Fővárosi Vízművek Rt. laboratóriumában sikerrel zárult a NAT által végzett akkreditációs audit, így a Labor alrendszerünket használók köre újabb akkreditált laboratóriummal bővül. Az akkreditálás tapasztalatairól kérdeztük Ribizsár Zoltánt, az FVM Rt. minőségügyi munkatársát.

Mik voltak az akkreditálás közvetlen okai, mi volt az akkreditálással elérendő cél?

A laboratórium MSZ EN ISO/IEC 17025:2001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerének kialakítása, akkreditálása a Fővárosi Vízművek Rt. Vízminőségi és Környezetvédelmi Osztálya vezetésének minőségközpontú gondolkodásából és a 21/2001 (X.25.) Kormányrendelet (az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről) 2005. január elsejei alkalmazási kötelezettségéből eredeztethető. Az akkreditálási tanúsítvány annak hivatalos elismerése, hogy a vizsgálólaboratórium felkészült bizonyos vizsgálatok meghatározott feltételek közötti elvégzésére, megbízható, reprodukálható eredménnyel.

Mik voltak a felkészülés legfontosabb mozzanatai?

A szabvány szerinti dokumentációs rendszer kialakításával kezdtük a munkát, majd párhuzamosan elkezdtük a mintavételi és mintakezelési folyamatunk teljes átalakítását, új központi mintaátvevő és mintásedény mosogató helyiség kialakítását, egyes laboratóriumi helyiségek átépítését, új mintavevő autók beszerzését és nem utolsó sorban a Laboratóriumi Információs Rendszer, azaz LIS (Laboratory Information System) rendszer beszerzését és beillesztését a folyamatokba. Mindezeken felül kollégáinkat is folyamatosan képeztük. A helyszíni akkreditációs audit előtt pedig belső auditokkal ellenőriztük a teljes rendszer működését, és javítottuk, fejlesztettük a rendszert.

Hogyan segítette a MIR Labor alrendszer (más néven: LIS) az akkreditálás folyamatát?

A kéréseinknek megfelelő testre-szabással a mintavételi, a vizsgálati és az eredménykiadási folyamat teljes egészében lefedett a LIS rendszerrel. A minták egyszerűen nyomon követhetők a mintavételi tervtől az eredménykiadásig. A mintavételi szakaszban az "ütemezett" és "mintavétel alatt" státuszok egyszerűsítik, átláthatóbbá teszik a napi mintavétel megszervezését, a mintavétel elvégzését. A kétszintű jóváhagyás biztosítja a vizsgálati eredmények megfelelő ellenőrzését, bizalmas kezelését. Az eredményközlésben a Társaságunk számára végzett vizsgálatok eredményeit egyszerűsítetten, lekérdezői munkaállomásokon keresztül közöljük, felgyorsítva ezáltal az eredményközlést. Így nagy mennyiségű papírt is megtakarítunk, mivel papír alapú jegyzőkönyvet csak keretszerződéses, illetve egyéni megrendelőinknek adunk ki, természetesen szintén a Labor alrendszeren keresztül.

Mik az általános tapasztalatok a MIR labor alrendszerrel (LIS) kapcsolatban?

A kezdeti nehézségek után pozitív tapasztalatokról számolhatok be. A LIS rendszer hatékonyan váltotta ki a korábbi számítógépes nyilvántartási rendszert, és a laboratórium működésének meghatározó elemévé vált. A LIS rendszer a bevezetés óta eltelt 1 év alatt a napi rutin munka részévé vált, nagyban elősegíti a korábbinál hatékonyabb munkavégzést. A szükséges adatgyűjtések, lekérdezések is gyorsabbá váltak.

Vannak ugyan még kisebb problémáink a rendszerrel, de alapvetően elégedettek vagyunk. A Társaság lekérdezői jogosultsággal rendelkező dolgozói gyorsabban kapják meg a vizsgálati eredményeket, és ők is használhatják a szűrési műveleteket, saját szűrőfeltételeket hozhatnak létre, így az adatok értékelése, elemzése is hatékonyabbá vált.

Az esetlegesen fellépő működési vagy használati problémák esetén a fejlesztő cég internetes ügyfélszolgálati portálja segítségével kényelmesen és jól adminisztrált módon tudjuk a bejelentéseinket megtenni.

Felmerült-e valamilyen probléma az akkreditálás alatt a MIR Labor alrendszer (LIS) tekintetében?

A helyszíni szemle során a NAT auditorai egy "kisebb nem megfelelőséget" találtak a LIS-sel kapcsolatban. Az általunk használt egymintás jegyzőkönyv nem tartalmazta a mintaátvételnek és a vizsgálat kezdetének időpontját, illetve a megjegyzés rész nem tartalmazta teljes körűen a megrendelők számára a NAT auditorok által elvárt tájékoztató mondatokat (pl.: a vizsgálati jegyzőkönyv továbbításának feltétele harmadik fél részére).

A NAT auditorai, azonban, alapvetően elégedettek voltak a rendszer működésével, a jogosultságok meghatározásával, kiosztásával. Az eredmények kétszintű ellenőrzését (jóváhagyás laboratóriumi részleg szinten és lezárás laboratóriumvezetői szinten) is pozitívan értékelték adatbiztonsági és bizalmas adatkezelési szempontból.

Milyen elképzelései vannak az FVM Rt.-nek a MIR labor alrendszer (LIS) fejlesztésével kapcsolatban?

Számos javaslatunk van a LIS rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatosan, amelyek reményeink szerint hamarosan megvalósulnak. Fontosnak tartjuk a fájlformátumú mérési adatok beolvasását/importját, bizonyos vizsgálati munkalapok fejlesztését, figyelmeztető jelzés adását azon esetben, ha a vizsgálati eredményt véletlenül nagyságrendi eltéréssel rögzítik, a számolási és szűrési műveletek továbbfejlesztését.

Egyetértünk a fejlesztő cég kezdeményezésével, és mi is hasznosnak tartanánk olyan rendszeres összejöveteleket a többi LIS felhasználókkal és a Rudas & Karig Kft. szakembereivel, ahol tapasztalatcserét folytathatnánk egymással, megtanulhatnánk a LIS rendszer olyan elemeit, amelyeket kevésbé használunk, de javíthatja a használat hatékonyságát, illetve közösen határoznánk meg a fejlesztési prioritásokat.

Gratulálunk a sikeresen teljesített helyszíni audithoz, köszönjük a beszélgetést, és további jó munkát kívánunk!

Köszönöm szépen kollégáim nevében is! Az akkreditált státuszt hivatalosan a NAT Szakmai Akkreditáció Bizottsága határozatának elfogadása után kapjuk meg, és akkortól tekinthetjük magunkat akkreditált laboratóriumnak.

Tavaly szeptemberi számunkban jelentettük be, hogy elkészült ügyfélszolgálati portálunk, melynek segítségével partnereink egy kényelmes Internetes portálon keresztül jelezhetik a Műszaki Információs Rendszerrel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat. Az említett portál éppen egy évvel ezelőtt, augusztus elején állítottuk üzembe, akkor még csak belső használatra, hogy a cégünk által fejlesztett szoftverekkel kapcsolatos észrevételeket, fejlesztési ötleteket egy egységes rendszerben tartsuk nyilván, és majd ügyfeleink is ennek használatával tehessék meg bejelentéseiket. Egy év elteltével cégünk vezetői ismét összeültek, hogy összegezzék a portállal kapcsolatos tapasztalatokat. Ennek során megkérdeztük két olyan ügyfelünk véleményét is, akik (mások mellett) intenzíven használják a rendszert az Interneten keresztül.

Tamás Tünde, Dunántúli Regionális Vízmű Rt.:

A minőségi munkavégzéshez szükséges, hogy a változásokat, fejlesztési javaslatokat, felmerült kérdéseket és esetleges feltárt hibákat, illetve a felsoroltakra tett intézkedéseket nyomon tudjuk követni. Az on-line ügyfélszolgálati rendszer erre lehetőséget ad mind a felhasználó, mind a szoftverfejlesztő részére.

Tekintettel arra, hogy az ügyfélszolgálati rendszerben valamennyi előforduló felvetés tárolódik, olyan tudásbázis alakulhat ki, amely egyrészt segítséget nyújthat egy újonnan felmerült probléma megoldásában, másrészt beépül a szervezetbe.

Az ügyfélszolgálati rendszer nagy előnye, hogy minden lényeges dolgot írásban rögzítünk, ami megelőzi az esetleges félreértéseket, ráadásul a megjegyzés rovat használatával a probléma megoldása közben esetleg felmerült újabb kérdések tisztázása is lehetővé válik.

Ugyanakkor fontosnak tartanám, hogy a probléma fontosságának, sürgősségének besorolása a felhasználó bevonásával történjen, valamint hiányolom azt, hogy a kérdés/probléma megoldására a Rudas & Karig munkatársai a vállalt határidőt is rögzítsék. Jelenleg pontosan látjuk, amikor a problémát megoldásra kiosztják valamelyik, a megoldásért felelős munkatársuknak, de a megoldás várható időtartama rovat gyakran üresen marad. Előnyös lehetne a problémák / kérdések olyan fajta besorolása, hogy javítás vagy fejlesztés, mert a továbbiakban erre is lehetne szűrési lehetőséget biztosítani.

Tudomásunk szerint hamarosan lehetővé válik más MIR felhasználók által tett bejelentések és kérdések, valamint az azokra adott válaszok megtekintése a rendszerben. Úgy gondolom, hogy ha a mások által felvetődött kérdéseket, problémákat is láthatnánk, akkor abból hasznos tanulságokat vonhatnánk le, ötleteket meríthetnénk, sőt, mindez brainstorming-szerűen újabb ötleteket generálna.

Ribizsár Zoltán, Fővárosi Vízművek Rt.:

A Rudas & Karig ügyfélszolgálati portálját rendkívül hasznos ügyfélszolgálati eszköznek tartjuk. Ennek segítségével bejelentéseink nagyon jól átláthatóak, korrekten nyomon követhetőek azok az események, amelyek egy-egy bejelentés kapcsán történtek. Megfelelően visszakereshető, hogy ki, mikor, mit lépett az ügyben. Minden megtalálható leírva, így jól kikerülhetők az olyan jellegű konfliktusok, hogy valaki mondott valamit telefonon, de már senki nem tudja, hogy mi is volt az pontosan, és mikor történt mindez. Mindig használható, nem vagyunk a fejlesztő cég munkaidejére korlátozva. Mi általában korán reggel, értsd: 7 óra vagy még előbb, kezdünk dolgozni, és sokszor ilyenkor van időnk új vagy javított funkciókat kipróbálni, és probléma esetén azt jelezni a fejlesztők felé, de éppen munkaidő után vagy hétvégén is éppen úgy dolgozhatunk vele.

Az is fontos dolog, hogy egységes szerkezetű a rendszer. Mindig ki kell tölteni a szükséges rovatokat, nem maradhat le semmilyen információ, amely a javításhoz vagy továbbfejlesztéshez nélkülözhetetlen. Jelentősen segíti a munkát, hogy a bejelentéseket e-mail formájában nyomon lehet követni. Ha én vagyok a bejelentő, vagy ha egy más által tett bejelentésnél beállítom, akkor bármilyen esemény történik is a bejelentéssel, arról kapok egy e-mail. Így mindig azonnal értesülök róla, ha valami előre haladt, vagy esetleg további információra van szükség.

Szívesen látnám, ha a bejelentések prioritását saját magam is tudnám állítani, és nem csak a fejlesztők, hiszen ehhez azért nekem is van némi közöm. Ezt persze egyeztetni szoktuk telefonon, vagy hozzáfűzött megjegyzésekben, de jó lenne, ha én is tudnám ezt állítani. Amiben én még szívesen látnék fejlődést, az például a szűrések. A bejelentéseket sokféle szempont szerint ki lehet listázni, le lehet szűrni, de például nem tudom csak a privát vagy csak a nyilvános bejelentéseket külön-külön megjeleníteni, és ez néha egy kicsit zavaró. Lenne még ezzel kapcsolatban néhány ötletem, de most ezzel nem akarom az időt húzni, majd bejelentem az ügyfélszolgálati portálon :).

• Ivóvíz bekötéshez a bekötés befűzéssel történő felújítása esetén az eredeti csőtípus eltárolása.

• Vízkészlet járuléknál az engedélyes vízhasználóhoz tartózó illetékes vízügyi igazgatóság kitöltésének javítása.
• A vízkészlet járulék SAP felé történő feladásánál százalékértékben bontott tételek is feladhatók, és a feladásuk engedélyek azonosítója szerint csoportosítva kerülnek feladásra. (Eddig az engedély neve szerinti csoportosítást használta a rendszer, de az nem volt minden esetben egyedi.)

• Továbbfejlesztve a felettes adatainak kitöltése.
• Művelet menü mindig látható.
• Ha az RVMK_MUV_ADTROL rendszerparaméter értéke nem 'I', akkor csak megtekintésre hívható fel az adatlap.

• Mintavételi helyek eredményeinek lekérdezését továbbfejlesztjük.
• Minta felvételkor az alapértelmezett értékek laboronként lesznek megadhatók.
• Számolt eredmények képletét a vizsgálati módszerek adatlapján kell majd megadni, és nem rendszerparaméterben.

• Ágazatok kezelésének továbbfejlesztése, alaptevékenységi és kiegészítő ágazatok megkülönböztetése.
• Műszaki objektum adatlapjának kérése a műszaki egység adatlapról.

Hogyan kell felvenni új mértékegységet a labor alrendszerben? (Például: db/l)

A Labor alrendszerben lehetőség van arra, hogy a felhasználó tetszőlegesen új mértékegységeket vegyen fel, melyeket a vizsgálatok eredményének megadásánál használhat. Az új mértékegység felvételét a rendszerbe a következő módon kell megtenni:

A Labor rendszer főmenüjének kódtábla karbantartás pontját kell választani. A megjelenő listában rá kell állni a kurzorral a RVLBMERTEGYS kódú Laboratóriumi mértékegységek sorra és a lista mellett a jobb oldali B (mint belépés a kódtáblába) gombra kell kattintani. A megjelenő mértékegység listában a kurzorral a lista végére kell állni egy új, kitöltetlen sorra, és meg kell adni az új mértékegység kódját és nevét. Pl.: a kód: db/l a név: darab/liter. Azután F10 billentyűvel az új mértékegység elmenthető.

Ezek után az új mértékegység már használható is, vagyis valamely vizsgálati módszernél megadható, mint az eredmény mértékegysége.

Amikor a MIR-ből egy listát exportálok, akkor csak az első oldalon jelenik meg a lista fejléce (az oszlopok megnevezése). Hogyan jeleníthetem meg a fejlécet minden oldalon.

A MIR minden listája exportálható különböző irodai alkalmazásokba. Az exportálás során a felhasználó eldöntheti, hogy az oszlopfejléceket is exportálja-e, de az valóban csak az első oldalon, a lista tetején jelenik meg.

Ugyanakkor az irodai programok képesek a fejlécsorként kijelölt sort (Vagy sorokat) oldalanként ismételve megjeleníteni. Pl. Microsoft Excel programban a fejléc sor kijelölése után a Page setup menü aktivizálása után a megjelenő párbeszéd ablakban a Sheet fület választva a Rows to repeat at top opciót kell megjelölni. A fejlécsor ezek után minden oldalon ismétlődni fog.