Pályázatok

GOP 1.1.1

Rendszerfejlesztés a GOP – Gazdaságfejlesztési Operatív Program – keretei között. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Projekt leírás:

A „Kockázatalapú Karbantartásmenedzsment Rendszer Kifejlesztése” ipari kutatási fejlesztési projekt indítását a Rudas és Karig Kft. által 2008 nyarán megnyert Új Magyarország Fejlesztési Terv GOP-2007-1.1.1./1-2008-0061 azonosító számú támogatása tette lehetővé.

A 130 325 000 Ft nettó költségvetésű projekt a 2008. szeptember 1-től 2010. június 30-ig tartó időszakban valósítja meg kutatási, fejlesztési és innovációs céljait, melynek eredménye egy, a vízi közműves cégek számára kifejlesztendő információs rendszer. A szerteágazó ismereteket és képességeket követelő feladatok elvégzéséhez a Rudas és Karig Kft. a saját erők biztosítása mellett a következő alvállalkozókat és non-profit kutatóhelyeket vonta a projektbe:

• Budapesti Műszaki Főiskola – ipari kutatási feladatok
• Universitas-Győr Nonprofit Kft. – ipari kutatási feladatok
• Neumann Fivérek Kft. – ipari kutatási, és kísérleti fejlesztési feladatok
• Bajáki és Tsa Kft. – kísérleti fejlesztési feladatok
• TOVA-Partner Kft. – ipari kutatási, és kísérleti fejlesztési feladatok

A létrejövő termékek leendő felhasználói igényeinek, ismereteinek minél közvetlenebb beépítésének érdekében a vízi közműves partnerek képviselőit is bevontuk az igények kialakításának és az eredmények felülvizsgálatának a folyamatába.

A projekt elsődleges célja olyan informatikai eszköz (Kockázatalapú Karbantartásmenedzsment Rendszer) létrehozása, amely a karbantartási feladatok elemzéséhez, illetve a hálózat rekonstrukció ütemezéséhez ad döntéstámogatást a ráfordítás és a szerteágazó kockázati tényezők mérlegelése alapján. Az informatikai rendszernek illeszkednie kell a létező vállalati struktúrához, szokásokhoz és adottságokhoz, meglevő informatikai és szabályozási rendszerekhez, továbbá rugalmasan használhatónak kell lennie a mindennapi gyakorlatban.

A kifejlesztendő rendszer a kockázat fogalmának átfogóbb értelemét használja, amely magába foglalja környezeti, műszaki, gazdasági, szervezési és jogi kategóriákat, nem utolsósorban az ezek közti összefüggéseket, melyek maguk is sokrétűek, és esetenként és időben változhatnak. Az összefüggések és bizonytalanságok elvi modellezését fuzzy logikai eszközökkel valósítjuk meg, amely eszközrendszer képes a sokrétű gyakorlati ismeretek strukturált felhasználására, és ugyanakkor a valószínűségekkel jellemezhető bizonytalanságok korrekt matematikai kezelésére is.

A rendszer vertikális felépítése 4 rétegű. Alapszintje a szakmai ismereteket adatokban és szerkezetekben megfogalmazó tudásbázis, melynek frissen tartását a ráépülő szintek adatainak visszacsatolása biztosítja. Erre épül a rendszer OLTP szintje, amely a tudásbázisban megfogalmazott szerkezetben a szolgáltatási/karbantartási tevékenységek során széles körben folyamatosan és idősorosan keletkező, különböző típusú adatoknak a rendelkezésre állását szavatolja a rendszer többi eleme számára, ugyanakkor a más rendszerekből származó adatok számára is interfészt biztosít. Az így gyűjtött adatoknak a tudásbázisban megfogalmazott módszer szerinti kiértékeléseit az OLAP modul végzi el, a felsorolt öt alapvető komplex szempont alapján. A legfelső szint szimulációs, és egyéb módszerek segítségével végez elemzéseket, hipotézisvizsgálatokat, melyek lehetővé teszik a gyenge pontok feltérképezését, és az optimális karbantartási stratégia kialakítását.

A rendszer használatát, outputjai értékelését jelentős mértékben segítik térinformatikai képességei, melyek szorosan kapcsolódnak a műszaki objektumokat nyilvántartó rendszerhez, valamint a munkalap nyilvántartó rendszerhez. Ez utóbbi a hálózati adatok gyűjtésének, és aktualizálásának elsődleges eszköze is.

A Kockázatalapú Karbantartásmenedzsment Rendszer a vállalat költséghatékony működését segítő eszköz, amely átláthatóvá teszi a karbantartási ráfordítások nyilvántartását és elemzését, és egyúttal hozzájárul a szolgáltatás biztonságának javításához is.

A létrehozandó információs rendszer lényeges kutatási feladatokat igényelt, mivel a már létező, hozzáférhető módszertanok, elméleti eszközök csak részben biztosították a probléma megoldásának eszközeit. Az alapvető elvi feladat a hálózatrekonstrukció kockázaton alapuló értékelésének, illetve optimális tervezésének, és az ezt kiegészítő egyéb típusú (gazdasági, környezeti, szervezési, jogi) kockázati szempontoknak, az együttes modellezése és érvényesítése volt. A kockázatkezelés, és elemzés módszereinek széleskörű áttekintése nyomán a rendszermodell elvi alapjául a fuzzy-logikát választottuk, melynek rugalmassága lehetővé teszi a humán szempontok áttekinthető és korrekt megfogalmazását. A többlépcsős rendszer felépítését a műszaki objektumok rögzített szempont-együttese, és ezek belső összefüggései határozzák meg, melyek együtt a kockázat-értékelő fuzzy-blokk-szerkezet definíciójában manifesztálódnak.

Az első munkaszakaszban az említett szempont-együttes adat-szerkezetét határoztuk meg, amely adatok a hálózat műszaki objektumainak naprakész minősítését adják meg. Az adatszerkezet logikai felépítésének definiálása mellett annak implementációját is elkezdtük, illetve több lépcsőben finomítottuk a visszajelzéseknek megfelelően. Ez a szorosan vett műszaki jellemzőket tartalmazó adattáblák felépítését és ezzel bizonyos listázó-megjelenítő funkciók felületi kivezetését jelenti.

A rendszer használhatósága nagyban függ egyrészt az inputot biztosító csatlakozó-, illetve rész-rendszerek korrekt és kiterjedt voltán, másrészt a rendszer által szolgáltatott elemzések rugalmasságán és térinformatikai megjelenítésén. A projekt jelen fázisában a megépítendő térinformatikai rendszer kutatási fázisában tartunk. Ez egyrészt a projektben alkalmazott Oracle adatbázis térinformatikai eszközeinek az általunk használni kívánt Autodesk alkalmazásokkal történő közvetlen elérésére vonatkozik, másrészt a térinformatikai adatok felvitele módszertanának kidolgozására.

További erőfeszítéseket tettünk az inputot biztosító Munkalap információs rendszer, és a browser-ben futtatható rendszer megtervezése irányában.

A második munkaszakaszban az előzetes tervezés eredményeit kiegészítettük a műszaki objektumok átfogó elemzésével, melynek eredményeképpen egy olyan rugalmas adat-, és meta-adatszerkezetet adtunk meg, melyet egyszerűen illeszthetünk a víziközműves cégek helyi adottságaihoz és elvárásaihoz. Ezzel a gyakorlatban mindig előforduló ismételt egyeztetési processzus egyszerűsítéséhez adtunk hatékony segítséget.

A műszaki objektumok rendszere mellé kifejlesztettük és illesztettük a megfelelő partner és jogosultsági rendszereket. A műszaki objektum nyilvántartáshoz integrált térinformatikai képességek, és közvetlen adatfelviteli módok lehetővé teszik ennek általános célú víziközműves felhasználását. A térinformatikai képességeket kiegészítettük az előzetes tervezésben megkutatott képességekkel, azaz a geometriai adatok Oracle spatial alapú tárolásával illetve e képességnek az autocad felületről történő használhatóságával.

Elkezdtük a munkalap és karbantartás alrendszer felépítését, amely a karbantartási feladatok közvetlen informatikai kezelőfelületét adja és kapcsolódnia kell az ERP és más belső MIR-rendszerekhez. Lépéseket tettünk az említett alrendszer kiterjeszthetősége érdekében, melyben célként mobil eszközök használata is szerepel.

A fuzzy-logika alapú kockázatértékelő alrendszer vázát implementáltuk, közvetlen integrációval a műszaki objektum alrendszerrel, és ennek kiegészített adatfelviteli funkcióival, továbbá megalkottuk a munkalap és karbantartás alrendszerrel való integráció feltételeit, és felkészítettük a Rudas és Karig Kft. tulajdonában levő Vízbiztonsági Alrendszerrel való integrációjára. Implementáltuk az alrendszer off-line működésmódjához tartozó form és adatbázis oldalát, és felépítettünk egy matlab-alapú elemző motor prototípusát, annak valamely konkrét paraméterezésével együtt. Ezzel a kockázatértékelő rendszer központi funkciói egy elvi működési példán bemutathatók.

Elkészítettük a műszaki objektumok és a munkalap és karbantartás alrendszerek bevezetési segédleteit, melyekkel mint az említett rugalmas alrendszer illesztési módszertanával azok üzembeállítása egyszerűsíthető és megfelelő bevezetése garantálható. Elkezdtük az általános célú adatelemzés problémáinak elvi vizsgálatát, hasonlóan az ilyen funkciók informatikai eszközeinek vizsgálatát.

Az eredményeket cikkekben illetve prezentációkkal ismertettük, posztereket, szórólapot készítettünk, és gondoskodtunk a projekt honlap frissítéséről.

A Rudas és Karig Kft. konferenciát tartott „Partnerségek a MIR fejlesztésében” címmel 2009. október 28-30. dátummal két előadóteremben, mely elsősorban a jelen projekt, illetve a hozzá kapcsolódó területek kérdéseivel foglalkozott, eredményeit mutatta be.

A konferencián a projekt valamennyi partnere képviseltette magát, és a Rudas és Karig Kft., a Budapesti Műszaki Főiskola, a Neumann Fivérek Kft.. és a TOVA-Partner Kft. előadásai mellett a lehetséges felhasználók és külső partnerek prezentációi szerepeltek. A konferencián regisztrált illetve meghívót kapott a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Fejlesztési Ügyekért Felelős Államtitkára, és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium munkatársai.

A projekt 2009. december 3-án értekezletet tartott, melyre a projekt partnerek mellett meghívtuk a MAG ZRt. munkatársait is. Letölthetők az értekezleten készült fotók és a beszámoló prezentációja.

A projekt harmadik szakaszában a pilot fejlesztés eredményeire támaszkodva olyan működőképes rendszert hoztunk létre, amelyben megvalósultak a rendszer fő funkciói. Megírtuk a rendszer bevezetését megkönnyítő módszertanokat.

A központi kockázatelemző funkcionalitás az ’offline’ működési mód mellett képes a külső eszközszükséglet nélküli ’online’ beépített funkcióra is, lehetővé téve egyúttal a külön eszközi beruházás nélküli offline működési módot is. A megvalósítandó rendszer lényeges elemét jelenti a kockázati információ utó-feldolgozása, illetve döntés-előkészítésre alkalmas megjelenítése. Ezeket egyrészt a rendszer egészére kiterjedő adatelemző funkciókkal valósítjuk meg, másrészt az eredmények alkalmas térinformatikai megjelenítésével támogatjuk. Megkezdtük a kockázatelemző alrendszer integrált keretrendszerét jelentő MIR egészére kiterjedő adatelemző funkciók tervezését és implementációját. A térinformatikai fejlesztések közül a MicroStation alapú alkalmazásokat kiterjesztettük az adatbázis-tárolású geometriai adatelérési képességekkel, ezzel lehetővé tettük az AutoCad alapú alkalmazásainkkal csereszabatos vegyes eszközű térinformatikai park használatát. Folyamatban van a rendszer kiterjesztése a webes térinformatikai eszközök irányába. Az integrációs képességek kiterjesztése nyomán a kockázatelemző képességek a MIR részeként hatékonyan működnek együtt más alrendszerekkel. A MIR egyéb kapcsolódó funkciói mellett a kockázati funkciók közvetlen keretét jelentő karbantartási alrendszer módosításait elvégeztük.

A rendszer bevezetésének marketing tevékenységét elkezdtük. A projektről új elektronikus és nyomdai publikációk adtak tájékoztatást. 2010. április 22-én az Óbudai Egyetem (a Budapesti Műszaki Főiskola jogutódja) campusában szakmai napot tartottunk, amelyen bemutattuk az elkészült eredményeket. A rendezvényen 15 intézmény képviseltette magát, a Rudas és Karig Kft.. és Neumann Fivérek Kft.. képviselői mellett a Dunántúli Regionális Vízmű munkatársa tartott előadást.

Megtekinthetők a nyílt napon készült fotók.

A projekt befejező feladataihoz tartozott az adatelemzési képességek kiterjesztése a MIR különböző moduljaira, ezek a különböző alrendszerek Oracle BI eszközökkel történő webes elemzési képességeit jelentik, a felhasználható által módosítható felülettel, chart-ok, diagramok, interaktív táblázatok formájában. Elkészítettük a kiterjesztett MIR browserben futtatható változatát, és általánossá tettük az MicroStation, AutoCad Map és MapGuide térinformatikai eszközök adatbázis-alapú átjárhatóságát. A belső integrációs képességeket kiterjesztettük külső IT és hardver eszközökkel történő együttműködésre, így az ERP szerepű LIBRA sw-csomaggal, a rendszer képes a munkalap terepi adatfelvitelét PSION-eszközökkel megvalósítani, és a térinformatikai rendszert képessé tettük a járműpark térképi követésére. A kockázatelemző modul offline tesztje igazolta a matematikai modell gyakorlati működőképességét.

A termék piacképes, a marketing tevékenységet folytatjuk. A projekt partnerek vállalt kötelezettségeiknek eleget tettek, és a további együttműködés irányában nyitottak. A projektet a tervezett határidőre lezártuk, a befejezést követő jelentési kötelezettségeink teljesítése folyamatban van.

A záró értekezletről készült fotók letölthetők.

TÁMOP 2.1.3

Nyelvi és informatikai képzések a TÁMOP – Társadalmi Megújulás Operatív Program – keretében. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Projekt leírása

2007. május 23-án elnyert, TÁMOP-2.1.3-07/1-2007-0229 azonosító számú támogatás lehetővé tette és biztosította, hogy cégünkben nagyon jelentős szakmai és nyelvi képzések valósuljanak meg a 2007. október és 2008. november közötti időszakban. Első alkalommal pályázatunk olyan belső képzésekre, és valósítottunk meg belső humán erőforrás képzést, melyek révén, rövid időszak alatt, összefogottan, tervezetten, és széles körben történt meg munkatársaink szakmai továbbképzése.

A mindennapi munka hevében és hajtásában ritkán van lehetőség, idő és késztetés a legújabb korszerű technológiák megismerésére, pedig pontosan ezek biztosíthatják a munka hatékonyságát, a jó megoldások megtalálását, ügyfeleink magas szintű kiszolgálását. A rendszergazdai képzések nagyon sikeresen kiküszöbölték munkatársaink ezen hiányosságait. A rendszergazdai oktatások során megszereztünk olyan – akár általánosnak is mondható – informatikai ismereteket, melyekről addig csak hallottunk, vagy olvastunk, hiszen nem képezték részét a napi rutin tevékenységeinknek. Ezek az ismeretek jelentős mértékben hozzájárultak a cég által alkalmazott szoftver technológiák megújításához, a korszerűséghez, ezeket a jövőben beépítjük munkáinkba, fejlesztéseinkbe. Az oktatásoknak közvetlen, és gyorsan lemérhető haszna volt, hogy a szolgáltatási osztály munkatársai (support és bevezetési tevékenységet végző tanácsadók) magasabb szinten tudnak ügyfeleink informatikai problémáira megoldást találni, a kérdéseikre jó válaszokat adni.

Az angol nyelvi képzések esetében a kezdő szintű kollegák a képzés időszakában elsajátították az alapokat, megszerették az angol nyelvet, megteremtették annak lehetőségét, hogy a közeljövőben a képzést középszinten folytassák. A haladó szintű kollegák közül hárman (Molnár László, Gere Zoltán, Kiss Szabolcs) a közeli nyelvvizsgára készültek fel. A haladó szintű tudással bíró többi munkatárs segítséget kapott a képzés során ahhoz, hogy passzív tudásuk minél nagyobb mértékben aktivizálódjon, napi nyelvi készségük fejlődjön, a beszédértés és beszédkészség elérje a tárgyalóképes szintet.

Összefoglalásul: a képzések hatása egyrészt a kollegák cég iránti lojalitásának és a cég iránti bizalmának, elkötelezettségének jelentős növekedésével, a napi munkájukhoz szükséges szakmai kompetenciák megerősödésével, a szakterületi naprakész informatikai tudás magasabb szintű biztosításával járt. Ez növelte versenyképességünket a piacon, jobb helyzetbe hozott minket versenytársainkkal szemben, valamint nagyon fontos eredmény, hogy a meglévő ügyfeleinknek informatikai termékeink használatával kapcsolatosan magasabb szintű, jobb minőségű és szélesebb körű informatikai szolgáltatásokat tudunk nyújtani. Ez jelentkezik ügyfeleink elégedettségének növekedésében, melynek hosszú- és rövidtávon is érezhető üzleti és piaci hasznai vannak.

Szintén fontos, hogy jelentősen emelkedett a cég azon képessége, hogy a kollegák közül többen, elfogadható szinten tudjanak angolul kommunikálni, melytől hosszabb távon konkrét üzleti eredményeket remélhetünk – elsősorban külföldi projektek esetében. A nyelvi képzések hasznossága ott is jelentkezik, hogy az általunk alkalmazott szoftver technológiák dokumentációi gyakran csak angol nyelven érhetők el, kollegáink rövidebb idő alatt, és jobb minőségben képesek ezeket olvasni, megérteni, feldolgozni, melynek szintén kézzelfogható az üzleti haszna.

A munkahelyi képzéseket mindenképpen folyamatosan, többé-kevésbé állandó jelleggel folytatjuk, melytől azt várjuk, hogy

• a naprakész és minél teljesebb informatikai, szakterületi tudás – amely cégünk alapvető piaci követelménye, az üzleti siker kritériuma – a gyorsan változó világban állandóan megmaradjon;
• a nyelvi képzések esetében az elkövetkező 1-2 évben kollegáink közül a fentebb említett 3 kollega nyelvvizsgát tesz, illetve a többiek közül is 2-4 fő arra a szintre jut, hogy külföldi kiállításokon, szakmai tárgyalásokon önállóan és megfelelő minőségben tudja képviselni a céget, a saját szakterületét;
• fenntartja kollegáink bizalmát és hitét a cégben, növeli elkötelezettségüket.

Ezen terveinkhez a jövőben is szeretnénk a TÁMOP-hoz hasonló támogatási forrásokat találni.